Szanda látnivalói
Szanda vár romjai
A Cserhát 529 méter magas vulkáni csúcsán fekszik Szandavár romja.
A vár legrégibb része a 13. század végén épült, külső falai a 15-16. században. 1460-ban Szécsényi László véres csatát vívott itt a csehekkel. A csatában kevés cseh katona maradt életben, sokukat rabláncra vertek, hadi eszközeiket elvették tőlük. 1546 táján a vár a törökök birtokába került, de 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány visszafoglalta tőlük. A várkapitány és fegyveresei egy rejtett üregen keresztül, amit a feljegyzések szerint egy szökevény töröktől tudtak meg, váratlanul behatoltak a várba. A véres közelharcban a 150 főnyi őrség nagy részét levágták, míg 55-öt foglyul ejtettek.
A győztes királyi katonaság elvonulásakor puskaporral felrobbantotta a kővár falait és épületeit, hogy többé ne szolgálhasson a hódítók bázisául. Ezután hadászati szerepe megszűnt.Vár-hegyi geológiai tanösvény
A Központi-Cserhát – és benne az 529 m magas, kettős ormú Szanda hegy – uralkodó vulkanikus kőzete a piroxénandezit. A tanösvény az 1976-ban védetté nyilvánított (helyi jelentőségű védett természeti érték) 20 hektáros Szanda Vár-hegyet fogja körül.
A Szanda keleti ormáról, a Szandavár romjairól páratlan kilátás nyílik az egész Cserhátra, de a távolabbi Mátrára és Börzsönyre is. A tölgyesekkel övezett szilikát sziklagyepek élővilága is érdekes, de a bemutatóút a földtani látnivalókra összpontosít.
Láthatunk itt kőfejtés által kibontott oszlopos elválású andezitfalat, fekvő helyzetű oszlopcsonkokat, gömbhéjas elválású, tufába ágyazódott lávabombákat és a jégkorszaki fagyaprózódás nyomán kialakult kőtengert.Mária-forrás
Az itt élő ötven-, hatvanévesek szülei, nagyszülei idejében ismert búcsújáróhely volt az erdős domboldalban felfakadt forráskörnyék, amit az itt lévő Szűz Mária-képről Képecskének neveznek.
Tíz évvel ezelőtt a szandai hagyományőrzők szorgalmazták, hogy ne merüljön feledésbe a Mária-forrás története. Kezdeményezésükre újult, szépült meg a nevezetes hely, ahol „a hegyről lehozott” fafeszület is áll.
Az önkormányzat segítségével ülőkék, lépcsők, fakorlátok készültek, a kiszáradóban lévő „kutat” kitisztították, s ma kis csövön folyik a vize, aminek gyógyító erőt tulajdonítottak.A betegségéből gyógyult, szandai Agócs János fogadalmának eleget téve Mária-szoborral gyarapította az egykori-mai búcsúhelyet. A forrás Szandaváraljáról közelíthető meg, 15-20 perces erdei sétával.
Máriácska Káponkája
A kis kápolna egy meszelt vályog épület, zsindellyel fedett sátortetővel, tetején kereszttel. Több, mint 100 éve áll a Kacsapartnak nevezett részen a Rákóczi úton. Üvegablakán át látszik az öltöztetett Mária-szobor. Mindig az egyházi (róm.kat.) ünnepeknek megfelelő színű (pl.: Pünkösdkor piros, Nagyböjtben fekete, Adventkor lila) ruhát ad rá gondozónője Déska Jánosné – Böske néni.
Varga Jánosné Kis Verona 1883 telén különös álmot látott. Megálmodta, hogy a terényi templom padlásán ministráns ládában egy összeégett Mária-szobor van. A Szűzanya arra kérte őt álmában, hogy vigye el a szobrát, ne dobálják a padláson ide-oda.
Másnap elmondta az álmát férjének és apósának, akik a szobormaradvány valóban megtalálták a terényi templomban. (A szandai templom 1927-ben épült.) Az akkori plébános, Völgyi János odaadta a szobrocskát és a későbbiekben is támogatta a család kápolna építési tervét.A váci püspök 1891. december 2-án engedélyezte a kápolna felállítását 10 Ft alapítási díj ellenében.
Egy asztalos vállalta, hogy kijavítja a sérült Mária-szobrot. A faragó elkészült, de véletlenül a jobb kezére hat újjat készített, amit nem vettek észre és betették a szobrot a kápolnácskába. Másnap emberek mentek arra, akik kaszálni indultak. közülük valakinek feltűnt, hogy 11 újja van a Máriácskának. Gúnyosan mondta a többieknek, hogy „jól fog tudni vele furulyázni”. A csúfolódó ember még aznap pórul járt, levágta kaszával az egyik újját.Múzeumok, tájházak, mint legfőbb látnivalók Terényben
Hunnia Csipkemúzeum
Ha egy településnek vannak múzeumjai, alighanem azok vonzzák a legtöbb látogatót. A Hunnia Csipkemúzeum jelenleg az egyik legfőbb látnivalója Terénynek. Egyike Magyarország különleges múzeumjainak. Bemutat különböző magyar és külföldi csipkefajtákat és azok sok türelmet és odafigyelést igénylő készítési módját. Egyedi programként csodálatos csipkés, reneszánsz úri ruhákba és a csipkés paraszti viseletbe lehet öltözni és azokban fotózkodni.
Gombamúzeum
A Gombamúzem egy szenvedélyes gyűjtőnek a gombaforma iránti rajongásából született. A bemutatott tárgyak, mind a gombákhoz kötődnek.
Sok éven keresztül az Orsós Magnó Múzeum csalogatott ide számos látogatót, mára azonban ez a múzeum elköltözött Terényből.
Egy mennyasszony stafírungja
A paraszti kultúra minden használati tárgya és viseleti darabja itt megtekinthető. A tulajdonos maga mesél a tárgyakhoz fűződő emlékeiről és azok használatáról, szerepéről. A gyűjtemény egy törzsgyökeres terényi család, a harangozó dinasztia, magángyűjteménye.
Szlovák Nemzetiségi Tájház
A terényi kovács lakóháza és műhelye szolgál ma tájházként. Itt nem csak a korabeli berendezést és egy szlovák család emlékeit érdemes megnézni, hanem a műhely környezetét is. Hiszen a műhely mellett áll egy egykori gémeskút és a kocsma is. Micsoda „szolgáltató központ” lehetett itt egykor! Míg a kocsit javították, a lovat patkolták, itatták, a gazda sem maradt szárazon.
Templomok és épületek, amik meghatározzák Terény egyedi látványát
Római katolikus templom
A Szent Andrásról elnevezett templom középkori eredetű. Ez Terény egyetlen műemlék épülete. Gyönyörű boltíves karzata és rózsaablaka van. A hozzá tartozó parókiát is szépen felújították. Különös vonzereje, hogy a mai napig is kézzel húzzák a harangjait. Ez a tevékenység mára már Nógárdikum díjat kapott. A harangozás minden déli és esti harangszónál megtekinthető.
Bognár Ház
A Bognár Ház, a Fay-inn Család központja. Az egykori bognárműhely eszközei, tárgyai az udvaron láthatóak. A szépen felújított épületben jelenleg falusi vendégasztal szolgáltatás és kávézó működik. Az itt készült kocsikerekek a főbejárat kerítésének és kapujának díszei lettek.
Johannita Ház
A Johannita Ház, a Johannita Segítő Szolgálat táborhelyén áll. A telken több parasztház is felújításra került, illetve újak is épültek. Érdemes megfigyelni, hogy az építészek és mesterek, hogyan hoztak létre modern, izgalmas tereket a parasztház forma felhasználásával. A két szállásépületet a parasztházak ívesre kialakított formája, a két hajlék adja. Közösségi térként pedig szintén két parasztház léptékű épület összemetszése szolgál.
Evangélikus templom
Két templom egy kicsi faluban, több felekezet, több nemzetiség jelenlétére utal. Terényben a szlovák eredetű lakosság evangélikus vallású. A gyülekezet megünnepelte már a templom fennállásának 100. évfordulóját. A vezetők között ott találjuk Váczi János lelkészt, aki feleségével aktívan részt vett Klébelsberg Kúno kulturpolitikájának megfelelő népnevelésben is. Egyházfelügyelője pedig Sztranyavszky Sándor johannita lovag volt.
Színpadok
Terény több színpaddal is büszkélkedhet, amik különböző rendezvények, programok helyszínei. A legrégebbit a Mikszáth Kálmán utcáról leágazva, egy ligetes erdőben találjuk, ami a Nemzetiségi Nap színtere. Áll egy színpad a Szőlősor elején, a harangláb mögött. Egy, a tájház udvarán és egy alkalmi színpad, a Gombamúzeum kertjében, ami a Cserje-fesztnek ad otthont.
Szőlősori parasztházak
Szőlősor elnevezéssel a Kossuth út elejét illetik, ami a szőlőművelésről kapta a nevét. Az 1900-as évek elején épült parasztházsor, ma kiemelkedően szép gyöngysora Terénynek. Ugyanakkor a településen még számos helyen találunk szebbnél szebb parasztházakat, melyek mind helyi védettséget élveznek.
Érdemes megfigyelni a Szőlősor elején kimagasló és stílusában eltérő épületet, melyet a helyiek „kiskastélyként” is illetnek. Valójában az egykori állatorvos kúriája, akit foglalkozása és jelleme révén nagy tisztelet övezett.
Apró rejtett kincsek, amiket érdemes Terény látnivalói közé sorolni
Parasztházak oromdíszei
A jellegzetes palóc kontyos parasztházak oromdeszkázatát különféle díszek ékesítik. Nemcsak a felső „apácarácsot” figyelhetjük meg, mely egykor a füst kivezetésére szolgált vagy a faragott oromléceket, hanem az áttört jelképeket is. Ezekből lehet megtudni, mikor épült a ház, mikor lett felújítva, kik voltak az építtetők, tulajdonosok és ők milyen felekezethez tartoztak.
Szoborfülkék
Jellegzetes homlokzati elemek az 1950-es, 60-as években épült katolikus házakon az apró szoborfülkék. A két, utcára néző ablak között, kicsi bemélyedésben, körülbelül 30 cm magas szobrokat találunk, melyek általában Szűz Máriát vagy Jézust ábrázolják.
Padok
Míg az alföldi jász településeken, a házak előtt, lókötő korlátokat találunk, addig Terényben kétszemélyes padok állnak a házak kapui mellett. Gúnyosan nevezhetnénk „pletykapadoknak” is, valójában a közösség összetartozásának fontos eszközei, színterei voltak. Találkozáskor az emberek bárhol le tudtak ülni egy kis pihenésre, beszélgetésre. Ma is ezt a célt szolgálják.
Szobrok
A Szőlősor elején, a szoborparkban, Csemniczky Zoltán, Hírvivő című vas angyalát lehet látni. A közelében egy trianoni emlékművet, egy csodaszarvast, majd az utca kiszélesedésénél, egy hatalmas sziklatömb fülkéjében Szentgyörgyi Albert mellszobrát nézhetik meg, mely Párkányi
Raab Péter alkotása.
Ulicskák és kishidak
Ha jól megfigyeljük, Terényt a Szanda patak, és annak széles árterülete szeli ketté. A házak már a dombosabb, magasabb oldalakon állnak. A települést számos árok, vízfolyás, gyűjtőmeder szabdalja, melyeken apró gyaloghidak, sok esetben csak egy-egy palló ível át. Az egyik ilyen hidacskát a katolikus templom melletti ulicska végén találjuk.
Az ulicskák kis utcácskákat jelentenek, amik gyakran csak keskeny gyalogjárók. Régebben a házak között a főutcákat is ulicskák kötötték össze, így számtalan helyen lehetet lerövidíteni a gyalogutat. Ma már ebből kevesebbet találunk és csak az idősebbek tudják hol vannak és használják is azokat.
Nógrád Vármegyei látnivalók, programlehetőségek
Katalinpusztai kirándulóközpont
Szépen karbantartott, rendezett környezetben kisebb és nagyobb túralehetőségeket találnak. Egész kicsi gyerekekkel is érdemes ellátogatni ide. Hatalmas játszótér, pikknikező helyek, interaktív kiállítás, mini vadaspark várja a látogatókat.
A természet rejtelmeibe izgalmas módon vezetik be a gyerekeket. Felszálhatunk egy minivasútra, a hangyavasútra is, mely a gyerekek számára megunhatatlan. Igazi nógrádi tájra találunk itt, a síkság és a dombok váltakozására. Az itt haladó túraútvonalak, az óvodás korúaktól a nyugdíjasokig teljesíthetők.
Egyéb látnivalók:
Gyadai-tanösvény függőhíddal
Naszály csúcs
Látó-hegyi kilátó
Orbitrex pumpapálya, játszótér
Nógrádi vadaspark gyerekekkel
A park meglátogatásához be kell jelentkezni. Az itt szerzett élményeket nem lehet leírni vagy lefotózni csak átélni. És minden látogatás más és más meglepetést nyújt.
A vadak hatalmas területen élnek, nagyon magas egyedszámban, teljesen természetes környezetben. Nincsenek kifutók. Látogatásukra az etetési időpontok adnak lehetőséget. A látogatók kerülnek „ketrecbe”, azaz pótkocsikra és innen figyelhetik meg, pár méteres távolságból, az erdőből előjövő állatokat. Szakképzett kísérő avat be a vadak életébe, szokásaiba, némelyiknek személyes történetébe.
Közeli látnivalók:
Nógrád vára
Seholsziget kalandpark – Nőtincs
Drégelypalánk – Apródok útja
Drégely várának legnagyobb vonzereje a története, ahol a gyermekek „vitézségről és emberségről” jó példát kaphatnak. A történetet feleleveníti a vár felé, az Apródok útja tanösvény és a faluban, a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ.
A vár hős védője és várkapitánya Szondi György sosem adta át a várat a törököknek. A kapitány és az emberei a végsőkig kitartottak, csak két apródja maradt életben, akiket Ali pasa gondjaira bízott. Érdemes a történetet, az évente megrendezésre kerülő várjátékok alkalmával megismerni, átélni, eljátszani.
A környék további látnivalói:
Szondi György szarkofágja
Az Ipoly szabályozatlan árterülete madármegfigyelő helyekkel
Gyalogos fahíd Drégelypalánk és Ipolyhídvég között
Ipolyvecei függőhíd
Páskom ligeti tanösvény
Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark
Egész napos program az egész családnak. A városon kívül helyezkedik el, a nyírjesi tavak felé. Felkeresésekor a táblákat érdemes figyelni, követni.
A nagy kiterjedésű, 37 hektáros területet, sétaösvények szelik keresztül. Az állatok természetes környezetben láthatóak, barátságosak, és a zoo csemege a belépőjegy mellé jár. A személyzet kedvesen és szakmailag felkészülten mutatja be a helyet. A gyerekeket nagy játszótér is várja.
Minden évszakban érdemes meglátogatni, hiszen ez a nyugalom szigete.
További látnivalók a közelben:
Kerékpármúzeum
Pannonia Motor Múzeum
Palóc Múzeum és Skanzen
Nyírjesi tavak – szabadstrad
Ipolytarnóci ősmaradványok
Ipolytarnócon több millió évvel ezelőtt egy vulkánkitörés hamuval borította el és így konzerválta azoknak az őslényeknek a lábnyomait, amik inni jártak le a Borókás patak medréhez. Ez az őslábnyomos terület látogatható ma, ahol megismerhetjük az ősi állat és növényvilágot.
Szakvezetéssel látogatható a Borókás patak medre, de még számos rövidebb és hosszabb túraútvonal járható be a területen, kilátópontokkal és pihenőhelyekkel fűszerezve.
Az élményeket egy geológiai tanösvény és egy 4D-s mozi egészíti ki, ahol a vulkáni katasztrófát és az ősi életet mutatják be.
A parkban játszótér és lombkorona sétány is várja a gyermekeket.
Közeli látnivalók még:
Rárós Szabadidőpark
Palóc Grand Canyon
Szentkúti remetebarlangok
A Mátraverebély-Szentkúti kegyhely fontos vallási helyszíne a palócságnak. Forrásához fűződő legenda szerint vize gyógyító erővel rendelkezik. De még ha nem is gyógyulásért keressük fel, kijelenthető, hogy a megye legjobb ízű forrásvize itt kóstolható.
Csodálatos természeti környezetben fekszik és számos túraútvonal veszi körül. A Szent László hasadékban a király lovának patkónyomát fedezhetjük fel egy sziklán. A szent forrásoknál Szent Imre, Szent István, Szűz Mária és a Szentháromság források vizét kóstolhatjuk.
A barlanglakásokban 500 éven keresztül éltek remeték. „Bárcsak a falak mesélni tudnának” érzés keríti hatalmába az ember. A barlangok nem mindennapi kialakításúak. Érdemes vállalni a kisebb kaptatót a felkeresésükhöz.
További látnivalók a környéken:
Buddha park- Tar
Kazári tufadombok
Majkász- völgyi tufaképződmény
Salgó vára és a Somoskői vár
Bányamúzeum – Salgótarján
A környék
